különös, pesti szaga volt
utcagyereklét és fanyar dezodorillat
tetszett, ahogy a cigarettát szívta
füstjével körém lehelte ezt a világotült, én mellette a lépcsőn
meleg tenyerébe bújtam
és a félhomályos, dohos lépcsőházban
öreg vakolathoz döntöttem a hátamhalk tétova kopogás, valaki a liftet hívja
távoli sietős lábak, óvatos apró neszek
köröttem a fal peregs mint szűrt fényben könnyű porszemek
úszunk a fordulóban halkan
nem is tudom miként
ért hozzám olyan mozdulatlan
fotó: fodor jános



1 megjegyzés:
most már , hogy sokszor elovastam biztos, hogy tetszik a vers.a képnek is igen jó a hangulata hozzá
Megjegyzés küldése